A Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság irányítási Rendszerének (MEBIR) bevezetése a szervezetek vezetőinek korszerű, stratégiai gondolkodásmódját bizonyítja.

A MEBIR gyakorlatát a sokak által, sok helyen azonos szemléletmóddal, vagyis a szabvány szerinti felvezetéstől eltérően két területre lehet bontani, ezek:

- a MEBIR területén konkrét célok megfogalmazása;
- a célok elérését szolgáló szervezeti kompetenciák biztosítása.

Utóbbinak az a magyarázata, hogy a munkahelyi biztonságot három jelentős tényező befolyásolja, úgymint:

- menedzsment politikája, vezetési stílusa, ellenőrzések rendje;
- munkahelyi környezeti tényezők, ami általában a munkahelyi kockázatértékelések középpontjában szerepel;
- munkavállalók magatartási jellemzői: szakmai és emberi kompetenciái.
 

A fentiekből látható, hogy a MEBIR a Teljeskörű Minőségmenedzsment (TQM) részeként az önértékelésen alapuló emberi erőforrás fejlesztés mély vizsgálatát és javítását eredményezi.

A munkavédelem jogi szabályozásában törvényi szintre emelt kötelező kockázatértékeléssel a gyakorlatban szinte minden munkáltató rendelkezik. A törvény által szabott terjedelemben rendelkezésre álló kockázatértékelések azonban az esetek döntő többségében egy statikus állapotot rögzítenek. Az elemzések lényegében kizárólag a munkakörnyezet veszélyeire fókuszálnak, az esetleges helyesbítő intézkedések utáni újbóli kockázatelemzések hiányoznak. A kockázatelemzés során általában nem számszerűsíthető mutatókat alkalmaznak, így a folyamatos fejlesztés lehetőségét kizárják.

A MEBIR alapja a folyamatos fejlődést lehetővé tevő kockázatelemzés. A fenti tapasztalatok figyelembevételével ennek szakszerű teljesítéséhez a felkészítést végző szakembernek munkavédelmi kompetenciával kell rendelkeznie!

Az élelmiszer-biztonsági rendszerek megkívánják a szervezet munkavállalói részéről a szakmai kompetenciák érvényesülését. Ez azonban legtöbbször részterületekre korlátozódik. A mai menedzsmentrendszerek közül a MEBIR az, amelynek teljesüléséhez a dolgozók ismereteinek teljessége szükségesek. Emiatt a felkészülés szakaszában majd azt követően olyan képzések szükségesek, melyek a kiinduló állapotban megteremtik a dolgozók kompetenciáit és lehetővé teszik annak folyamatos, célirányos fejlesztését.

A munkavédelem a cégek életében egy fontos területnek kellene lennie. Sajnos, sokan még mindig azt gondolják, hogy ez csak egy kötelező rossz. Pedig ha belegondolunk egy dolgozó ember kiesése a munkából többe kerül, mint a megelőzés. Persze egyszerre befektetni a különböző védő eszközökbe, betartani a szabályokat sok pénz, de egy balesetből adódó munkaügyi per ennél többe kerül. Az esetleges munkaügyi bírságról már ne is beszéljünk.

Betartani a szabályokat, folyamatosan odafigyelni a változásokra nagyon nehéz. Vannak cégek, akik megfelelő módon meg tudják oldani a problémákat. Azt gondolom, hogy érdemes velük felvenni a kapcsolatot.