Szerző: zippogyújtó  2010.03.18. 21:42 Szólj hozzá!

 

Dr. Váró György 

A munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányításirendszere (MEBIR) 

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény preambulumában (bevezetésében) jelenik meg markásan a munkavédelem alapvető célja: a munkavállalók egészségének és munkavégző képességének a megóvása és a munkakörülmények humanizálása, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket.

A munkabalesetek és a munkához kapcsolódó egészségügyi veszélyek megelőzése vagy – illetve amíg ez teljeskörűen nem lehetséges – minimumra csökkentése a munkáltatók, a munkavállalók és az állam közös érdeke, de alapvetően a munkáltató feladata, illetve kötelessége.

A munkáltatók részéről ezért is gyakran merül fel az a kérdés, hogy hogyan lehet a biztonságot és az egészséget szolgáló intézkedéseket a munkáltató munkavédelmet érintő irányítási és szervezési tevékenységbe beépíteni annak érdekében, hogy a munkabalesetek teljeskörűen megelőzhetőek, a kedvezőtlen egészségi hatások kiküszöbölhetőek, a munkahelyi körülmények emberközpontúak legyenek, ugyanakkor a gazdasági érdekek is maradéktalanul érvényesüljenek.

 

Ennek egyik lehetséges módja a MEBIR rendszer működtetése, a munkavédelmi menedzsment, mint az irányítási rendszer egyik típusának a kiépítése. A menedzsment  rendszerek formalizált és szervezett irányítási (vezetési) rendszerek, amelyeket a cég valamennyi hierarchiai szintjén és szervezeti egységében működtetnek azzal a céllal, hogy valamennyi tevékenység, különösen az üzemi folyamatok optimálisan működjenek. Ennek keretében meghatározzák a felelősséget, az illetékességet, a vállalatpolitikai célokat, a követelményeket a termelési folyamatok állandó javítására. A menedzsment rendszerek önellenőrzési és értékelési elemeket tartalmaznak annak érdekében, hogy a szervezési gyenge pontokat felismerhessék és a javítás érdekében a visszacsatolás megtörténhessen. A fejlett nyugati országokban évek óta megfigyelhető tendencia, hogy azok a cégek, amelyek már kiépítették az EN ISO 9000 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszert, valamint az EN ISO 14001 szerinti környezetvédelmi irányítási rendszert, a munkavédelmi irányítási rendszert beépítik a meglévő, már kiépített rendszerbe. Ha a meglévő – előbbiekben vázolt – irányítási rendszerekbe a munkavédelem is bevonásra kerül – és természetesen nem egymás mellett működnek a már említett menedzsment rendszerek – csökken a vezetési tevékenységre fordítandó idő, növekszenek a pozitív hatások és az eredmény optimalizálás könnyebben biztosítható.

A MEBIR kiépítésére jelenleg nemzetközi szabvány még nem áll rendelkezésre, de a BS OHSAS 18001 angol szabvány már jó alapot ad arra, hogy e rendszert megfelelően ki lehessen építeni, és hatékonyan működtetni. Az angol szabvány hasonló felépítésű és hasonló megközelítést alkalmaz, mint az előbb már említett két nemzetközi szabvány, ezért viszonylag egyszerű a kiépítése.

A Magyar Szabványügyi Testület a MEBIR bevezetésének elősegítése érdekében a már említett BS OHSAS 18001 és BS OHSAS 18002 angol szabványok alapján kidolgozta és hatályba léptette az MSZ 28001:2008 és az MSZ 28002:2009 nemzeti szabványokat.

 

Szerző: zippogyújtó  2010.03.18. 21:36 1 komment

Az információbiztonság kérdése – az informatika rohamos előretörésével – minden vállalatnál egyre  égetőbb kérdéssé válik. Mindenki tud róla, viszont senki sem veszi addig komolyan, amíg először  „meg nem égette magát” vele. Elvárások felhasználói oldalról:
- A hatékony munkavégzéshez elvárás, hogy a szükséges információk a kellő időben és sértetlenül  álljanak a rendelkezésre.
- Minden szervezetnél – akár tudomásul vesszük, akár nem, – van "információ-szivárgás".

Megnyilvánulási formái széles spektrumban jelentkeznek. (Pl. ipari kémkedés, munkaerő átcsábítás,  adatok és adatbázisok, vagy az azokat tartalmazó hardverek, adathordozók ellopása, social  engineering, stb.) Az információk jogosulatlan kézbe kerülése jelentős erkölcsi és anyagi károkat  okoz(hat) a szervezetnek.
Mennyire függ vállalatunk eredménye, sikere, léte az információink biztonságától, az informatikai /  információs rendszer működésétől? Gondoljunk csak mindenki bele, hogy a következő – példaként  kiemelt esetek – mekkora károkat okozhatnak, és hogy a mi saját cégünk mennyire van „bebiztosítva” az  ilyen fajta vagy hasonló incidensekkel szemben:
Mi történik, ha például…
- a konkurencia hozzájut bizalmas üzleti, fejlesztési információinkhoz?
- a médiákban (rosszindulatúan) jelennek meg olyan adatok, amelyeket nem a nyilvánosságnak  szántunk?
- az ügyfelek személyes adatait tartalmazó adatbázis nyilvánosságra vagy illetéktelenek kezébe kerül?
- megsemmisül, vagy megsérül a fontos üzleti, termelési vagy személyi adatokat tartalmazó  számítógépes adatbázis?
- leáll hosszabb időre az elektronikus levelezés? És ha az üzleti folyamatot támogató informatikai  rendszer áll le, és ezzel együtt a teljes üzleti működés is?
- vírus vagy egyéb kémprogram kerül a számítógépes hálózatunkba?
- a rendszergazda (vagy egy informatikus kollega) sértődötten és bosszúéhesen távozik a cégtől?
- stb…

Ezek a tények, és sokszor maguk az elszenvedett károk, vezetnek arra a felismerésre, hogy az  INFORMÁCIÓ ÉRTÉK -> VÉDENI KELL! Az ilyen jellegű incidensek és esetek (ebből már a sajtóban is  egyre több köszön vissza) vezettek oda, hogy a legutolsó felmérések szerint az elmúlt évben – még a  válság megszorításai ellenére is – az információbiztonsági / informatikai biztonsági kiadások növekedtek a  vállalatoknál.
Ott, ahol felismerték a védekezés fontosságát, azzal is szembesülnek, hogy az önállóan (tehát nem  rendszerben) alkalmazott védelmi elemek kiépítése, fenntartása rendkívül drága. – Ebben a  helyzetben segít rendet teremteni az információbiztonsági irányítási rendszer! Ennek kiépítésének (és  tanúsításának) több előnye is van:
· Mindenképpen csökkenti a védekezés költségeit. Az elemeiben önálló védekezéshez képest - a  rendszerszemlélet miatt - összehangolható az egyes elemek elégséges védelmi szintje, illetve  megszünteti a fölösleges átfedéseket. Hatékonyság növelő mellékhatásként felfedi az önálló  elemek közötti biztonsági réseket.
· Menedzsment eszköz volta miatt a felső vezetés kézben tudja tartani az összehangolt védelmi  folyamatokat anélkül, hogy a speciális területeken (pl. őrzés-védelem, informatikai hálózat, stb.)  mélyebb szakmai ismeretekkel rendelkezne.
· Biztonságot (önbizalmat) ad az alkalmazó szervezetnek.
· Tanúsíthatósága révén bizalmat ébreszt a partnerekben.

Az információ-biztonsági irányítási rendszer szabványa (ISO/IEC 27001:2005 - MSZ ISO/IEC  27001:2006) hasonlóan a minőségirányítási szabványhoz egy szervezet vezetésének munkáját segítő  menedzsment eszköz, és hasonlóan pl. a környezetközpontú irányítási szabványhoz, kockázatértékelésen alapuló szabvány.
Az információbiztonsági "szakmában" a kezdetektől fogva sajátos nézeteket vallottunk. A szabvány  követelményeinek megfelelően mi nem szűkítettük le az információbiztonság kérdését pusztán informatikai  eszközök (számítógépek) biztonságának problémájára. (Az élet bennünket igazolt.) Egy, a gyakorlatban  használható információbiztonsági rendszer eredményességéhez több szakmai terület összehangolt  munkája szükséges, úgymint:
- objektum, terület védelem,
- személy védelem (rendszerben a személy védelme, és / vagy a rendszer védelme személyektől),
- hagyományos (pl. papíralapú) adatok, módszerek, eszközök védelme,
- informatikai védelem,
- elemi károk, természeti csapások elleni védelem (az információ-biztonság szemszögéből).
 

Szerző: zippogyújtó  2009.10.11. 16:58 Szólj hozzá!

A Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság irányítási Rendszerének (MEBIR) bevezetése a szervezetek vezetőinek korszerű, stratégiai gondolkodásmódját bizonyítja.


A MEBIR gyakorlatát a sokak által, sok helyen azonos szemléletmóddal, vagyis a szabvány szerinti felvezetéstől eltérően két területre lehet bontani, ezek:

- a MEBIR területén konkrét célok megfogalmazása;
- a célok elérését szolgáló szervezeti kompetenciák biztosítása.

Utóbbinak az a magyarázata, hogy a munkahelyi biztonságot három jelentős tényező befolyásolja, úgymint:

- menedzsment politikája, vezetési stílusa, ellenőrzések rendje;
- munkahelyi környezeti tényezők, ami általában a munkahelyi kockázatértékelések középpontjában szerepel;
- munkavállalók magatartási jellemzői: szakmai és emberi kompetenciái.
 

A fentiekből látható, hogy a MEBIR a Teljeskörű Minőségmenedzsment (TQM) részeként az önértékelésen alapuló emberi erőforrás fejlesztés mély vizsgálatát és javítását eredményezi.

A munkavédelem jogi szabályozásában törvényi szintre emelt kötelező kockázatértékeléssel a gyakorlatban szinte minden munkáltató rendelkezik. A törvény által szabott terjedelemben rendelkezésre álló kockázatértékelések azonban az esetek döntő többségében egy statikus állapotot rögzítenek. Az elemzések lényegében kizárólag a munkakörnyezet veszélyeire fókuszálnak, az esetleges helyesbítő intézkedések utáni újbóli kockázatelemzések hiányoznak. A kockázatelemzés során általában nem számszerűsíthető mutatókat alkalmaznak, így a folyamatos fejlesztés lehetőségét kizárják.

A MEBIR alapja a folyamatos fejlődést lehetővé tevő kockázatelemzés. A fenti tapasztalatok figyelembevételével ennek szakszerű teljesítéséhez a felkészítést végző szakembernek munkavédelmi kompetenciával kell rendelkeznie!

Az élelmiszer-biztonsági rendszerek megkívánják a szervezet munkavállalói részéről a szakmai kompetenciák érvényesülését. Ez azonban legtöbbször részterületekre korlátozódik. A mai menedzsmentrendszerek közül a MEBIR az, amelynek teljesüléséhez a dolgozók ismereteinek teljessége szükségesek. Emiatt a felkészülés szakaszában majd azt követően olyan képzések szükségesek, melyek a kiinduló állapotban megteremtik a dolgozók kompetenciáit és lehetővé teszik annak folyamatos, célirányos fejlesztését.

A munkavédelem a cégek életében egy fontos területnek kellene lennie. Sajnos, sokan még mindig azt gondolják, hogy ez csak egy kötelező rossz. Pedig ha belegondolunk egy dolgozó ember kiesése a munkából többe kerül, mint a megelőzés. Persze egyszerre befektetni a különböző védő eszközökbe, betartani a szabályokat sok pénz, de egy balesetből adódó munkaügyi per ennél többe kerül. Az esetleges munkaügyi bírságról már ne is beszéljünk.

Betartani a szabályokat, folyamatosan odafigyelni a változásokra nagyon nehéz. Vannak cégek, akik megfelelő módon meg tudják oldani a problémákat. Azt gondolom, hogy érdemes velük felvenni a kapcsolatot.

Szerző: zippogyújtó  2009.07.20. 21:07 2 komment

Számos vállalat vezet be környezetközpontú irányítási rendszert. Ez biztosítja számukra a termelés folyamán keletkező és a termékeikkel kapcsolatos környezetszennyezés csökkentését, illetve a hatályos környezetvédelmi törvényeknek való megfelelést.

A rendszer bevezetése számos előnyel jár: a természeti környezet fejlesztése; jobb kapcsolat a felügyeleti szervekkel és hatóságokkal; a környezetvédelmi kiadások és befektetések jobb tervezhetősége a hosszú távú céloknak és irányelveknek köszönhetően. Nem szabad megfeledkezni a vállalat pozitív megítéléséről sem, mind a munkatársak, mind a hatóságok és a nyilvánosság oldaláról.

Az MSZ EN ISO 14001:2005 környezetközpontú irányítási rendszer előnyei:
-érzékelhetően csökken a felesleges anyag és energia felhasználás (költségstratégia),
-csökkennek a környezeti károkból származó elhárítási költségek,
-tervezhetővé válik a környezetre fordított költséghányad,
-egyszerűsíteni lehet bizonyos folyamatokat, technológiákat (kevesebb csomagoló anyag),
-a környezetére jobban vigyázó céget elfogadja szűkebb és tágabb  környezete,
-európai uniós tenderek esetén alapkövetelmény lehet,
-javítja a cég PR arculatát,
-jelentősen csökkennek a környezetvédelmi bírságokból eredő pénzügyi veszteségek (nem írható le költségként),
-lehetőséget teremt a régen halogatott változások bevezetésére,
-javul a piaci megítélés, segítségével versenyelőnyt szerezhetünk

Szerző: zippogyújtó  2009.07.01. 23:46 Szólj hozzá!

CE MEGFELELŐSÉG: 
A CE megfelelőség jelzése azt igazolja, hogy a termék megfelel az Európai Unió meghatározott műszaki biztonsági irányelveiben (direktíváiban) foglalt üzemi biztonsági követelményeknek, így ezek a termékek az Európai Unió egész területén szabadon forgalmazhatók. Ezek:
- Gépek biztonsága irányelv
- Kisfeszültségű berendezések biztonsága irányelv
- Elektromágneses összeférhetőség (EMC) irányelv (lásd lejjebb)
- Nyomástartó edények biztonsági irányelve (DEP)
- Gázfogyasztó berendezések biztonsági irányelve.

Különlegesen veszélyes területeken alkalmazott termékek kivitelére és üzemére további biztonságtechnikai irányelvek (direktívák) vonatkozhatnak.


A CE jelzés önmagában még nem jogosít a termék üzembe helyezésére, üzemeltetésére. A nemzeti államok műszaki biztonságot ellenőrző hatóságai előírhatnak további minősítő vizsgálatokat (pl. a gázüzemű gépek, kereskedelmi forgalomba kerülő eszközök, tűz- és robbanásveszélyes környezetbe tervezett berendezések, stb.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/46/EK IRÁNYELVE

(2008. április 23.)

a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2004/40/EK irányelv (18. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és  különösen annak 137. cikke (2) bekezdésére, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Gazdasági és szociális Bizottság véleményére (1), a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően, a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak (2) megfelelően, mivel:  (1) A 2004/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) a  munkavállalók elektromágneses tereknek való expozíciójából eredő kockázatokra vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményeket állít fel. A nevezett irányelv 13. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamoknak életbe kell léptetni azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2008. április 30-a előtt megfeleljenek. (2) A 2004/40/EK irányelv beavatkozási értékeket és határértékeket állapít meg, amelyek a Nemzetközi Nem Ionizáló Sugárzás Elleni Védelmi Bizottság (ICNIRP) ajánlásain alapulnak. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság tájékoztatást kapott azokról az új tudományos kutatásokról, amelyek az elektromágneses sugárzásoknak való expozíció egészségügyi hatásait vizsgálják, és amelyeket az irányelv elfogadása után hoztak nyilvánosságra. E tudományos kutatások eredményét jelenleg a következő szervek vizsgálják: a Nemzetközi Nem Ionizáló Sugárzás Elleni Védelmi Bizottság (ajánlásainak jelenlegi felülvizsgálata keretében), és az Egészségügyi Világszervezet (környezetvédelmi egészségügyi kritériumaifelülvizsgálata keretében). Ezen új ajánlások, amelyeket a tervek szerint 2008 végéig tesznek közzé, valószínűleg tartalmazhatnak olyan adatokat, amelyek a beavatkozási értékek és a határértékek lényegi módosítását vonnák maguk után. (3) Ebben az összefüggésben helyénvaló alaposan újra megvizsgálni a 2004/40/EK irányelv alkalmazásának a gyógyászati képalkotáson alapuló egészségügyi eljárásokra, illetve az egyéb ipari tevékenységekre gyakorolt esetleges következményét. A Bizottság tanulmányt kezdeményezett a gyógyászati képalkotás helyzetének közvetlen és mennyiségi értékelése céljából. A munkavállalók lehetséges egészségügyi kockázatainak megelőzése és az érintett gyógyászati technológiák hatékony alkalmazásából eredő előnyökhöz történő hozzáférés közötti egyensúly biztosítása érdekében helyénvaló tehát figyelembe venni e tanulmány várhatóan 2008 elején nyilvánosságra kerülő eredményeit, illetve a tagállamok által kezdeményezett hasonló tanulmányok eredményeit is. (4) A 2004/40/EK irányelv 3. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a munkavállalók elektromágneses tereknek való expozícióját az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (Cenelec) által felállított harmonizált európai szabványok szerint kell értékelni, mérni és/vagy kiszámítani. Ezeket a harmonizált szabványokat, amelyek elengedhetetlenek az irányelv egységes alkalmazásához, és amelyeket 2008-ra készítenek el, figyelembe kell venni. (5) Az új információk megszerzéséhez és elemzéséhez, illetve az új irányelvjavaslat elkészítéséhez és elfogadásához szükséges időtartam a 2004/40/EK irányelv átültetési határidejének négy évvel történő meghosszabbítását indokolja, L 114/88 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.4.26.

(1) A 2008. március 12-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) Az Európai Parlament 2008. február 19-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2008. április 7-i  határozata.

(3) HL L 159., 2004.4.30., 1. o. A 2007/30/EK irányelvvel (HL L 165., 2007.6.27., 21. o.) módosított irányelv.

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2004/40/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

1. A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2012. április 30-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot..

2. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

3. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt Strasbourgban, 2008. április 23-án. az Európai Parlament részéről az elnök H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről az elnök J. LENARČIČ

Ezt a kis ismertetőt, csak azért szedtem össze, mert azt gondolom, hogy komolyabban oda kellene figyelni a szabályokra. Persze mint mindent ezt is ki lehet kerülni, de ha az érdekeltek a mélyére néznek (talán nem is annyira mélyre) a papíroknak, azonnal kiderül, hogy igazi tanúsítványról van szó vagy sem.

Szerző: zippogyújtó  2009.06.22. 22:05 Szólj hozzá!

Mi a különbség a felkészítő és a tanúsító között?

A tanácsadó cég elkészíti a minőségügyi kézikönyvet, átnézi a cég ügymenetét. Segít abban, hogy a rendszer átláthatóbb és a szabályoknak megfelelően legyen vezetve a cég dokumentációja. Azt gondolom, hogy aki eddig is megfelelően foglalkozott a papirok kezelésével, nem kerül nagy energiájába, hogy bevezesse az ISO rendszert. Azt pedig végképp nem hiszem, hogy azért, mert valaki bevezeti a rendszert fenekestül fel kell forgatni a cég működését. Meg kell felelni bizonyos elvárásoknak és lehetőség szerint folyamatosan be kell tartani. Olyan mint az autovezetés, ott is létezik a KRESZ, valaki komolyabban veszi, valaki nem. Aki lazább azt esetleg megbüntetik, ebben az esetben a "büntetés" a vevő részéről érkezik...

A tanúsító pedig független vállalkozásként átnézi, hogy megfelel-e az előírásoknak a felkészített cég, és ha minden rendben van, megadja a tanúsító okiratot. Természetesen itt is vannak, akik lazábban veszik a szabályokat, és vannak akik ragaszkodnak minden betűhöz. Azt a döntést, hogy ki milyen tanúsítóval szeretné tanúsíttatni magát, saját magának kell meghoznia. Persze a felkészítő cégnek nagy szerepe van ebben, mert általában ők ajánlják a tanúsítót. Szerintem azért érdemes körülnézni a piacon, hogy milyen lehetőségek vannak még...

Vannak adatbázisok, ahol könnyen utána lehet nézni, hogy kinek van minősítése, melyek azok a cégek akik felkészítenek, és kik tudnak tanúsítani.

Az egyik ilyen adatbázis: ISO Minősített Cégek Címjegyzéke www.imcc.hu 

A másik Tanúsított Cégek adatbázis: www.tanusitottcegek.hu

Szerző: zippogyújtó  2009.06.07. 21:27 Szólj hozzá!

 

Az ISO 9000-es szabványcsaládot abból a célból dolgozták ki, hogy mindenféle típusú vagy méretű szervezetnek segítsen eredményes minőségirányítási rendszert bevezetni és működtetni.

Az ISO 9001 meghatározza az olyan minőségirányítási rendszerre vonatkozó követelményeket, amikor egy szervezetnek bizonyítania kell képességét olyan termékek szolgáltatására, amelyek kielégítik a vevő és a termékre vonatkozó jogszabályok követelményeit, és az a célja, hogy növelje a vevők megelégedettségét. Tehát ez nem azt jelenti, hogy csak csúcsminőséget lehet a minőségirányítási rendszerbe beletenni, hanem olyat amit elfogad a vevő.

Ahhoz, hogy egy szervezetet sikeresen vezessenek és működtessenek, szükséges, hogy a vezetés és a szabályozás módszeres és áttekinthető legyen. Persze ehhez nem elég csak bevezetni az ISO-t, hanem a cég vezetésének egy bizonyos szintig, alá kell rendelnie magát a követelményeknek. Vakon valószínüleg senki nem fogja követni a szabályokat, dehát a szabályok azért vannak, hogy megszegjük őket.

Alapelvek a minőségirányításban:

-Vevőközpontúság

-Vezetés

-A munkatársak bevonása

-Folyamatszemléletű megközelítés

-Rendszerszemlélet az irányításban

-Folyamatos fejlesztés

-Tényeken alapuló döntéshozatal

-Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a (be)szállítókkal

Ez a nyolc minőségirányítási alapelv képezi az alapját az ISO 9000-es családhoz tartozó minőségirányítási rendszerszabványoknak.

 

Szerző: zippogyújtó  2009.06.03. 21:46 Szólj hozzá!

 Az ISO 9001 szabványt az ISO/TC 176, Minőségirányítás és minőségbiztosítás Műszaki Bizottsága SC2, Minőségügyi rendszerek albizottsága készítette.

Ez a negyedik kiadás érvényteleníti és helyettesíti a harmadik (ISO 9001:2000) kiadást, amelyet módosítottak, hogy a szöveg egyes pontjait világossá tegyék, és hogy növeljék a kompatibilitást az ISO 14001:2004 szabvánnyal.
Ennek a nemzetközi szabványnak az “A” és “B” mellékletei csak tájékoztató jellegűek.
Az ISO 9001:2008 szabvány tartalomjegyzéke:
Tartalomjegyzék
 
1.     Alkalmazási terület
1.1       Általános rész
1.2       Alkalmazás
2.     Rendelkező hivatkozások
3.     Szakkifejezések és meghatározásuk
4.     A minőségirányítási rendszer
4.1       Általános követelmények
4.2       A dokumentációra vonatkozó követelmények
5.     A vezetőség felelősségi köre
5.1       A vezetőség elkötelezettsége
5.2       Vevőközpontúság
5.3       Minőségpolitika
5.4       Tervezés
5.5       Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció
5.6       Vezetőségi átvizsgálás
6.         Gazdálkodás az erőforrásokkal
6.1       Gondoskodás az erőforrásokról
6.2       Emberi erőforrások
6.3       Infrastruktúra
6.4       Munkakörnyezet
7.     A termék előállítása
7.1       A termék-előállítás megtervezése
7.2       A vevővel kapcsolatos folyamatok
7.3       Tervezés és fejlesztés
7.4       Beszerzés
7.5       Termék-előállítás és szolgáltatás végrehajtása
7.6       A megfigyelő és mérőberendezések kezelése
8.     Mérés, elemzés és fejlesztés
8.1       Általános rész
8.2       Figyelemmel kísérés és mérés
8.3       A nem megfelelő termék kezelése
8.4       Az adatok elemzése
8.5       Fejlesztés
 

 

A melléklet Kapcsolat az ISO 9001:2008 és az ISO 14001:2004 szabványok között

B melléklet Kapcsolat az ISO 9001:2000 és az ISO 9001:2008 szabványok között

Szerző: zippogyújtó  2009.05.25. 22:42 Szólj hozzá!

Sokan talán úgy gondolják, hogyha bevezetik az ISO rendszert megoldódik minden bajuk. Mások pedig pont az ellenkezőjét, hogy csak a papír foggyarapodni és semmi előnyük nem származik a bevezetésből.

Nos én úgy gondolom, hogy a kettő között van az igazi értéke a minőségirányításnak. Megfelelő felkészítő céggel és korrekt tanúsító céggel, gyorsan és hatékonyan be lehet vezetni a rendszert, úgy hogy nem okoz különösebb felfordulást a cégnél.

Nem hiszem, hogy bárkinek is az lenne az érdeke, hogy folyamatosan akadályokat gördítsen a tanúsítás elé.

Ma már létezik olyan rendszer, ami szinte papir nélkül működtethető, és könnyen át tekinthető. Ráadásul tanúsítható is!

Szerző: zippogyújtó  2009.05.25. 14:08 Szólj hozzá!

Azt gondolom, hogy van! Pár évvel ezelőtt elég volt ha kezet fogtunk, és mindenki tudta a kötelességét.

Ma már a kézfogáson kívül be kell bizonyítanom, hogy mások is úgy látják, jó dolgot csinálok! Aki ismeri az ISO-t tudja, hogy mit várhat a másiktól. Persze tudom, hogy "gagyit" is lehet isosítani (de szép szó:) ) , de majd a piac eldönti, hogy kell-e neki vagy sem. Ha a sem a válasz, akkor gondolkodjon az eladó, hogy mit rontott el.

A másik szempont, hogy szerzek egy vállalatirányítási-rendszert, és lehet, hogy olcsóbb mint a nagy xy rendszer. Nem utolsó sorban ki lehet használni marketing célokra is.

Szerző: zippogyújtó  2009.05.20. 17:23 2 komment

Előljáróban leszögezem: Nem akarok senki fölött pálcát törni, és nem áll szándékomban senkit megbántani!

Azt gondolom, hogy először érdemes egy kicsit azon elgondolkozni, hogy mi az a minőség.

Vannak emberek akiknek az 500 Ft-os kinai cipő is minőség. Nem szabad ezért senkit elitélni, hiszen nekik úgy jó ahogy van. És vannak emberek akik csak 30.000 Ft fölött bólintanak a minőségre (ha drága biztos jó is). Ez is egy vélemény.

Ha sokan mondják valamire, hogy jó, akkor biztos úgy is van. Megbíznak a másik ítélőképességében, teljesen mindegy, hogy rokon, barát vagy kolléga.

Szerintem a mai világban ennél többre van szükség. Elég nagy kínálat van mindenből ahhoz, hogy ne elégedjek meg a többiek ajánlgatásaival, és bár figyelembe kell venni, de legyen saját elvárásom a termék vagy szolgáltatás iránt.

Ezek az elvek nemcsak a magánéletben, de az üzletiben is fontos szerepet játszanak.

Talán ezért van szükség valamire, amit be lehet szabályozni, lehet egységesíteni és meg tudom fogni.

Szerintem ezért jó a minőségirányítás illetve a többi rendszer (Környezetirányítás, Információbiztonság, Élelmiszerbiztonság, Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság /MEBIR/ stb. )

Szerző: zippogyújtó  2009.05.18. 23:52 Szólj hozzá!

Az ókori Rómában már közel 100 szabványt ismertek (útépítés). Ez a szabványosítás már akkor a termelőmunkát, illetve annak eredményeként létrejött termék minőségének ellenőrzését hivatott elkülöníteni. A középkorban a manufaktúrák elterjedésével, és működésének következményeképpen rájöttek, hogy az egyes munkafázisokat különválasztva jobb eredményt érhetnek el. Így alakultak ki a céhek, amelyek Európában egyértelműen meghatározták a termék minőségét. A céhek viszont szintén tovább fejlődtek, így a megnövekedett termelési volumen nem engedte meg, hogy a gyártás és az értékesítés ugyanazon helyen, egyazon ember feladata legyen. A kereskedők, kereskedő cégek létrejöttével - a termelő és a vevő közé való bekapcsolódásával - a vásárlókban felmerült egy jogos igény, hogy az általuk vásárolni kívánt termék minősége garantált legyen. Ezt a garanciát a céhek csak úgy tudták vállalni, hogy előre meghatározták és rögzítették az alapanyagok minőségét, a gyártási technológiát, valamint állandóan ellenőrizték, hogy a késztermék minősége megfelel-e az általuk vállalt garancia-feltételeknek. Sőt egy céhnek csak az lehetett tagja, aki ezeket a nagyon szigorú minőségi követelményeket maximálisan teljesíteni tudta.

Mint a történelem során majdnem mindent a hadiiparban próbáltak ki, úgy a szabványosítás is innen indult el. Az első próbálkozások Amerikában történtek a minőség szabványosítására, és ezek a próbálkozások oly sikeresek voltak, hogy két, a mai napig érvényben lévő szabványt eredményeztek, a MIL-Q-9858 és a MIL-I-45208 szabványt. Az első egy minőségirányítási rendszer előírás, míg az utóbbi az ellenőrzési rendszer követelményit határozta meg. Ezek alapján dolgoztak ki az Észak Atlanti Szövetség részére egy szabványsorozatot, az AQAP-ot (AQAP: Allied Quality Assurance Application; Szövetségi Minőségbiztosítási Kiadvány). Az AQAP szabványok (AQAP-1, AQAP-4, AQAP-9) katonai jellegűek voltak. Jogos igény merült fel, hogy az iparon belül is legyen egyfajta szabvány, amely összehasonlítási alapként funkcionálhat, hiszen ha különböző ellenőrző testületek szabvány nélkül ellenőrzik, ellenőrizhetik a minőséget, akkor a pozitív értelemben vett minőség, mint fogalom talán meg is szűnne.

Pár gondolatot engedjenek meg az ISO (International Organization for Standardization; Nemzetközi Szabványosítási Szervezet) szervezetről. A szervezet 1947-ben kezdete meg működését. Történetének legsikeresebb szabványsorozata az ISO 9000-es. A minőség folyamatszabályozásával kapcsolatos szabványok kidolgozását 1983-ban kezdeményezte az ISO. Az ISO 9000-es szabványcsalád első öt tagját 1987-ben léptették életbe. Ez is igazolja azt a fentebb tett kijelentést, hogy a klasszikus értelemben vett minőségügy, minőségbiztosítás nem egyidős az emberiség történelmével.

A minőségszabályozás kiterjedt a gyártás minden műveletére és segédműveletére és gondoskodtak a teendők és a mért eredmények megfelelő dokumentálásáról, így a rendszer ellenőrizhetővé vált. Az 1987-ben megjelent ISO 9000-es nemzetközi szabványsorozatot 1994-ben, majd 2000-ben módosították, hogy segítsék az értelmezést, és jobban hangsúlyozzák a minőségbiztosítás megelőző vonásit. Legutoljára 2008-ban változtattak. 1994-ben az ISO 9001 szabvány követelményeit vette alapul az AIAG (Észak Amerikai Autógyártók Szakmai Testülete), amikor létrehozta az amerikai autógyártásra vonatkozó egységes minőségügyi szabványt, a QS 9000:1998 szabványt.

A minőségügy elindulását sok féle képpen hallottam. Többen a német kazánok ellenőrzése miatt mondják azt, hogy onnan indult a szabályozás. Mások a brit ipar független tanúsításából keletkeztetik. Azt gondolom, hogy ennek már túl nagy jelentősége nincs, mert a mostani ISO rendszer a világon bárhol ugyanazt jelenti.

Szerző: zippogyújtó  2009.05.18. 14:05 Szólj hozzá!

Linkgyűjtemény http://www.mobilpont.hu/user/register?affiliate=230977

www.wellnessorigo.hu

ISO Minősített Cégek Címjegyzéke www.imcc.hu

Tisztítás - Takarítás - Higiénia blog http://tisztitas-takaritas.blogspot.com

www.bodza-lekvar.blog.hu www.ingyenhirdess.blog.hu www.zippoongyujto.blog.hu

www.blog.tlap.hu  www.linkek.bigmax.hu

Ingyenes linkgyűjtemény | Pagerankbooster.org

Keresned sem kell!

Ajándék.wyw.hu

Ingyen.wyw.hu - Ingyenes szolgáltatások

Linklap linkgyűjtemény

Weblink Linkgyűjtemény

Linkkatalógus

Chat-Lak-ozz! a chat

Szerző: zippogyújtó  2009.05.17. 21:08 Szólj hozzá!